Most már emlékszem, igen! Egyre tisztábban látom, érzem és vágyom: Az én kis sajátbejáratú világomat. Amiben korábban éltem. Amit magamnak teremtettem, ahova az utált világ elől menekültem, és amiben csak én voltam: Én egyedül a világ ellen. Igen, ide vágyom vissza!
Nincs több kétség, csak DÜH és UTÁLAT. Ismét megvetem ezt a nagybetűs VILÁGOT, minden szépségét, minden elemét. Nem nekem teremtetett(ezt felejtettem el), hát minek vágynám. Nem döngetek tovább olyan ajtót, ami előttem soha nem tárulhat fel. Nem leszek ostoba. Inkább utálok.
Mégegyszer el nem csábulok. Soha többé nem hagyom magam! Az élet, a sors számomra nem más, mint egy szemét, kegyetlen játék, mely a gyengékre les: Kiszúr veled, majd áltat, csak azért, hogy a földbe tiporhasson... A sors nem igazságos, az életben nincs happy-end. Bár hihetsz a mesékben egy ideig, de annál nagyobbat koppansz.
Erősnek kell lennem, hogy mindezt elviseljem. Mert, ha nem vagyok az, ha kétségeim vannak, akkor elbukok és felörlődök. Erőt pedig csak egy dologból meríthetek, a dühből.
Csak a megvetésből és utálatból felépített váramban tudom mindezt elviselni. ..és igen: Hiba volt ezt elhagynom, belátom. De többet nem fogom, mert végre felfogtam:
Nincs több kétség, csak DÜH és UTÁLAT. Ismét megvetem ezt a nagybetűs VILÁGOT, minden szépségét, minden elemét. Nem nekem teremtetett(ezt felejtettem el), hát minek vágynám. Nem döngetek tovább olyan ajtót, ami előttem soha nem tárulhat fel. Nem leszek ostoba. Inkább utálok.
Mégegyszer el nem csábulok. Soha többé nem hagyom magam! Az élet, a sors számomra nem más, mint egy szemét, kegyetlen játék, mely a gyengékre les: Kiszúr veled, majd áltat, csak azért, hogy a földbe tiporhasson... A sors nem igazságos, az életben nincs happy-end. Bár hihetsz a mesékben egy ideig, de annál nagyobbat koppansz.
Erősnek kell lennem, hogy mindezt elviseljem. Mert, ha nem vagyok az, ha kétségeim vannak, akkor elbukok és felörlődök. Erőt pedig csak egy dologból meríthetek, a dühből.
Csak a megvetésből és utálatból felépített váramban tudom mindezt elviselni. ..és igen: Hiba volt ezt elhagynom, belátom. De többet nem fogom, mert végre felfogtam:
ez voltam, ez vagyok, és ez leszek!
Utolsó kommentek