Bantok a szavaimmal, bantok a tetteimmel es bantok a belölem kiarado keserüseggel. Legtöbbször akaratlanul, de neha akarva. Pedig magmon kivül soha senkit nem akartam igazan bantani. Megis olyanoknak okozok fajdalmat akik ezt egyaltalan nem erdemlik meg, nem szolgaltak ra, akik kezet nyujtottak....
Tölük szeretnek bocsanatot kerni....
Itt vagyok, és itt leszek Jól tudom, mikor mit teszek Minden éjjel, minden nap Megjelensz, és itt maradsz A magány tönkre tesz De belõled így sem kérek Ne beszélj arról, mi a jó Én nem vagyok neked való Tûnj el és keress mást Lehet, hogy nálam jobbat találsz Hidd el, ez jó tanács Tûnj el, és keress mást Hittem neked, és meséltem Egy üres fejet becéztem Mért kellett hinnem, hogy bízhatok Végre a hátam mögé láthatok Nem kell, hogy rám találj Választ várj, és szólj hozzám Ne beszélj arról, mi a jó Én nem vagyok neked való Tûnj el és keress mást Lehet, hogy nálam jobbat találsz Hidd el, ez jó tanács Tûnj el, és keress mást (Zanzibar)
Nem tudom mi ez: A sors apro kis ajändeka vagy egy ujabb kegyetlen jäteka. De megmelengeti a szivem, en pedig hagyom. Mert ezek az apro kellemes pillanatok, melyeket eletem nelkülöz, oly szepek es ismeretlenek szämomra. Egy kedves mosoly, egy bäjos tekintet, es maga egy ember tärsasäga mind-mind olyan dolog, ami nem hagy erintetlenül - akärmennyire melyen is vagyok a sajät sötetsegemben.
Mindazonältal jol tudom, hogy ezek csak pillanatok, mulo pillanatok, melyek jönnek es aztän tovamennek. Ät lehet öket elni, de nem szabad hozzäjuk ragaszkodni...
Utolsó kommentek