Minden kudarcom, minden, amiben látom vesztes mivoltomat, ott van előttem. Nap mint nap szembesülök vele, az arcomba kapom ...hogy fájjon ... s nem menekülhetek előle.
S bár elfordíthatnám a fejem, nem teszem. Értelmetlen lenne, hisz úgy sem tűnik el. Így inkább elviselem, s szembe nézek…
Utolsó kommentek